Mi a Különbség Az Állami Hatalom Kiterjedtsége És Hatalmi Képessége Között? (hungarian)

Mi az állam?

Miért van szükség az államra?

Az államra szükség van azon egyszerű okból kifolyólag, mert funkciói és az általa biztosított jogok nélkülözhetetlenek, vagy épp annak tűnnek, a mai ember számára. Az állam és az egyének között egyfajta adok-kapok rendszer alakult ki.  Az állam például biztosítja a rendet, a biztonságot, vagyis megvédi polgárait a külső fenyegetésektől, illetve fenntartja a közbiztonságot. Ugyanakkor polgárainak el kell fogadniuk „szabályait” és törvényei szerint kell élnie, ha pedig nem teszik, el kell fogadniuk az állam által rájuk kiszabott büntetést. Az állam további funkciói közé tartozik, hogy biztosítja az állampolgári élet feltételeit. Gondolhatunk itt akár csak a tömegközlekedésre, az oktatásra vagy épp az egészségügyre. A mai társadalmak embere nem igazán tudja már elképzelni az életét mindezek nélkül.

Mi a különbség az állami hatalom kiterjedtsége és hatalmi képessége között?

Az állami hatalom kiterjedtsége alatt az állam szerepvállalásáról beszélhetünk. Ez azokat a feladatokat és funkciókat takarja, amelyeket az állam felvállal. Ezeket a funkciókat három csoportba sorolhatjuk. Először is beszélhetünk minimális funkciókról, ide sorolhatjuk például a talán legfontosabb funkciót, vagyis a biztonság fenntartását, legyen az az állam és polgárai védelmezése külső fenyegetésektől vagy épp a belső rend biztosítása. Illetve beszélhetünk még közbülső és aktivista funkciókról. 
Az állam hatalmi képessége alatt pedig azt értjük, hogy ezen funkciókat az állam milyen mértékben képes teljesíteni. Ez a képesség mutatja meg, hogy mennyire hatékonyan működik a kormányzás, milyen törvényeket hoznak céljaik elérésében, és hogy mennyire képesek ezeket a törvényeket betartatni állampolgáraikkal.

Az államfejlődés terén milyen reformirányokat ismer?

Több reformirányt is megkülönböztetünk. Beszélhetünk például arról az eshetőségről, mikor az államapparátus mérete csökken, azonban ezzel egy időben ereje növekszik. Vagy épp arról a folyamatról, amely során mind az apparátus méretében, mind annak hatalmában csökkenés megy végbe. Az eldöntendő kérdés minden esetben az, hogy melyik a fontosabb: az állam hatalma vagy kiterjedése.

Milyen intézményi kínálatból lehet választani az intézményépítés során?

Az államiság négy intézményi képességhez fűződő aspektusát különböztetjük meg. Ezek a szervezett felépítés és irányítás, a politikai rendszer felépítése, amely az intézményi szerkezettel az állam egészén belül foglalkozik. Illetve a legitimációs alapok, valamint a kulturális és strukturális tényezők, amely a kultúrával, a normákkal és az értékekkel kapcsolatos.

Milyen intézményi kereslet van?

Az intézményi keresletet több tényező is megteremtheti. Ide sorolhatjuk például a belső feszültséget, vagy épp ellenkezőleg, egy külső történést, mint amilyen egy valutaválság, forradalom vagy háború. Beszélhetünk továbbá arról az eshetőségről is, mikor a társadalom kialakul egyfajta belső igény, és egy külföldi modellt beemel vagy épp a helyi viszonyokhoz alakítja. Az intézményi kereslet kialakulásának további lehetősége, mikor egy ország vagy a helyi kormányzat nagyfokú, egy másik ország vagy országok által direkt befolyásolás alatt áll.

1. Mely funkciókat lássa el az állam (milyen kiterjedt legyen)? Érveljen a kiterjedt állam mellett vs. érveljen a minimális állam mellett!
2. Mi jellemző a magyar államra kiterjedtség és hatékonyság szempontjából? Érveljen amellett, hogy a magyar állam hatékony vs. érveljen amellett, hogy a magyar állam nem hatékony! Érveljen amellett, hogy a magyar állam kiterjedt vs. nem kiterjedt!
3. Milyen irányba fejlődött a magyar állam? Válasszon ki egy irányt és érveljen mellette! (29.o.)
4. Lehet-e intézményeket exportálni? Érveljen amellett, hogy az a (gazdasági-társadalmi) fejlődéshez szükséges az intézmények fejlesztése vs. nem lehet kívülről intézményeket építeni!

Mi a politikai rendszer?

Mi a politikai rendszer?

A politikai rendszer különböző intézményekből és kormányzati szervezetekből áll, amelyeknek eredeti céljuk, hogy a társadalom egészének, vagy épp csak egy részének törekvéseit megfogalmazza és keresztülvigye. Döntéshozó szerve az állam vagy a kormányzat. A politikai rendszereket érhetik mind hazai mind külső, nemzetközi hatások. Az egyes politikai rendszerek közötti kapcsolatok is különbözőek.

Mi a struktúra? Milyen struktúrákat ismer?

Struktúrák alatt azokat a szakintézményeket értjük, amelyeket a kormányzat hoz létre, és amelyek révén megvalósíthatja és érvényre juttathatja szakpolitikáját. 
A politikai rendszeren belül hat féle struktúrát különböztethetünk meg. Ezek a politikai pártok, az érdekcsoportokat, a törvényhozást, a végrehajtást, a bürokráciát és a bíróságokat.

Mi a funkció? Milyen funkciókat ismer, és mit jelentenek ezek a funkciók?

A különböző szakintézmények vagy struktúrák különböző funkciókat látnak el, amelyek csoportokba sorolhatók. Először is beszélhetünk folyamati funkciókról, amely alatt olyan tevékenységeket értünk, amelyek alapvetőek minden politikai rendszerben. Ezek a politikai döntéshozatal, az érdekartikuláció, az érdekaggregáció, a végrehajtás, valamint az értékelés. Mindezek közvetlen és nélkülözhetetlen szerepet játszanak a politikai döntéshozatalban. A rendszerfunkciók közé soroljuk a szocializáció, a rekrutáció, illetve a kommunikáció. Ezek a funkciók nagyban meghatározzák meg egy rendszer változását.  A funkciók harmadik csoportja a döntési funkciók. Az ide tartozó funkciók nagy hatással vannak a gazdaságra, a társadalomra, valamint a kultúrára.

Ismertesse a politikai kultúra három szintjének jellemzőit!

A politikai kultúra három szintjét különböztetjük meg. Ezek a politikai rendszer, a döntéshozatal folyamata, illetve a döntéshozatal eredményei. A társadalom viszonya a politikai rendszerhez azért fontos, mert feltárja a politika intézményes keretével és a nemzettel kialakított alapvető kötelékeket. Itt beszélhetünk a nemzeti büszkeségről, a nemzeti identitásról, valamint a kormányzat legitimitásáról. A politikai kultúra következő szintjét az adja, amit a társadalom vár el a politikai folyamattól. Ide tartozó példa az állampolgárok szerepe, illetve a politikai jogok percepciója.  A harmadik szint a társadalom elvárásairól szól. Vagyis hogy, milyen állapotokat szeretnének, és hogyan képzelik el azok megvalósítását, milyen céljaik és elvárásaik vannak. Itt megemlíthetjük a kormányzat szerepét, valamint a kormány politikai prioritásait.